Hogy lelhetjük meg a boldog társkapcsolatot? Mire figyeljünk, hogy
sikereink esélyét növeljük?

1. Legyünk őszinték, amikor bemutatkozunk Sokan úgy gondolják, hogy
ezideig azért nem találtak társat, mert őszinték voltak és a környezet
csupa jót várt tőlük, míg ők a hibáikat is megmutatták. Mások éppen
ellenkezőleg, úgy vélik, hogy kezdetben jól induló kapcsolatukban a
másik hozza ki belőlük rossz tulajdonságaikat. Vannak, akik úgy érzik,
több esélyük van társat találni, ha rózsaszín felhőbe öltözve
mutatkoznak be leendő partnerjelöltjüknek. Valójában egy fontos
döntésnél mindenki jó néven veszi, ha informálják mindarról, ami a
döntéshez szükséges számára. Szívesebben döntünk valakinek a hibái
mellett, mint utólag tudjunk meg előre nem várt kellemetlen dolgokat a
másikról. A szerelem furcsaságai ehhez a ponthoz még hozzáadják a
maguk sajátosságait, nevezetesen inkább a másik gyengéibe szoktunk
beleszeretni, mintsem az erényeibe, éppen ez a szerelem csodája, ami
megszépíti a másik emberi gyarlóságait. Ahhoz, hogy esélyünk legyen
egy teljes értékű, szerelmi kapcsolatra, fontos, hogy legyünk őszinték
már akkor, amikor bemutatkozunk

2. Ne állítsunk többet egy
érzelemről, mint ami valójában A kapcsolatokban elszenvedett
csalódások jelentős része származik abból, hogy úgy érezzük, becsaptak
bennünket, vagy éppen a másik fél érzi magát becsapva, mert mást
ígértünk egymásnak a kapcsolatban, mint amit valójában érzünk. Egyes
kapcsolatok az első látásra szerelembe esés minden örömét és kínját
tartalmazzák, míg mások óvatos ismerkedések nyomán kialakuló bizalom
talaján válnak mély érzelmi kapcsolattá, gyakran forró szerelemmé. A
kapcsolat kialakulásának természetes menetébe avatkozunk bele, ha
olyasmit állítunk érzelmeinkről, ami nem valós, hiszen a másik fél is
érzi a csúsztatást és a későbbiekben kevesebb hitellel bír a hitegető,
pedig addigra talán valóban kialakultak nála a viszonzást szomjazó
mély érzelmek. Saját érdekünk tehát és a kapcsolat érdeke is az, hogy
ne állítsunk többet egy érzelemről, mint ami valójában

3. Ha már
tudjuk, hogy nincs közös cél, ne áltassuk a másikat, ne kerteljünk Sok
kapcsolatban és ismerkedési próbálkozásban kerülnek a felek olyan
helyzetbe, amikor közös terveikről, céljaikról kell számot adniuk. Bár
a magány is fenyegető gondolatként jelenik meg olykor egy-egy
konfliktus idején, mégis fontos szabály az egymás iránti bizalom és
megbecsülés fenntartása érdekében, hogy tájékozódni tudjunk egymás
elképzeléseiben. Mivel a kapcsolat kétszemélyes működésmód, így
kommunikálatlan elképzeléseivel mindenki óhatatlanul magára marad,
ezért célszerű, hogy elképzeléseinket, terveinket - ha vannak - éppúgy
megosszuk egymással, mint ezek hiányát. A közös cél hiányának
felvállalásával tudunk esélyt adni egymásnak a közös megoldás
megtalálására éppúgy, mint az önértékelési sérülésektől mentes
elválásra. Akármelyik megoldásra jutunk is, saját lelki békénk és a
kapcsolatban lévő mindkét fél érdeke, hogy ha már tudjuk, hogy nincs
közös cél, ne kerteljünk, ne álltassuk a másikat.

4. A másik embert
akarjuk megismerni, ne egy ideálhoz hasonlítgassuk Változó, versenyző
világunkban azt tapasztaljuk, azt látjuk magunk körül, hogy mindenből
a legjobb, a legszebb a nyerő. Ha vásárolunk, igyekszünk felmérni a
piacot, hogy jó vásárt csináljunk. Sokan, akik magányosak, hasonlóan
gondolkodnak a párkeresésről is. Azt mondják, szeretnének minél több
emberrel megismerkedni, hogy el tudják dönteni, melyik a legjobb
választás. Azt gondolják, az első benyomás, a másik első hangulata,
reakciója, az első találkozás vagy a külső megítélése elegendő alapot
ad az összehasonlításhoz. A pártalálásban ez a módszer nem vezet
eredményre. Ezzel a gondolkodásmóddal mindig keresni lehet egy jobbat,
az ideálisnak tartott partnerhez - aki természetesen nem létezik -
hasonlóbbat, izgalmasabbat. Ezalatt a keresés alatt pedig állandósul a
magány, romlik az önértékelés és nő a kudarcok száma. A sikeres
pártaláláshoz a másik megismerésén keresztül vezet az út. A közös
tapasztalatok, élmények, benyomások, a másik megismerését lehetővé
tevő beszélgetések, közös tevékenységek, együtt töltött idő ad alapot
arra, hogy valódi érzések, igények, értékrendek alapján dönthessük el
egy kapcsolatkezdeményről, hogy lehet-e a másikból társ vagy barát,
hogy tudunk-e egymással mit kezdeni, tudunk-e egymásnak párjává válni.
A sikeres társtalálás feltétele, hogy a másik embert akarjuk
megismerni, ne egy idálhoz hasonlítgassunk.

5. Tartsuk szem előtt,
hogy mindenki szeretetre vágyik Az ember társas lény, egymás szemében,
mint élő tükörben szemlélve magunkat, a kapcsolatokban ismerjük meg
önmagunkat igazán. A magány, a partnerkapcsolat hiánya a társadalmi
sikertelenség érzésével is gyakran társul. Hosszabb egyedüllét után
sokan érzik úgy, hogy nem kellenek senkinek, ezért nehezebben oldódnak
fel, mikor valóban bíztató lehetőség kínálkozik egy jó kapcsolatra.
Ismerkedéskor éppen ezért, de a kapcsolat során a későbbiekben is
fontos szem előtt tartanunk, hogy nemcsak mi magunk, hanem társunk is
szeretetre vágyik, ezért ne fukarkodjunk érzelmeink kinyilvánításában 

6. Ne kritizáljuk a másikat, nekünk se esne jól Egymás megismerése
során óhatatlanul szembesülünk értékrendbeli, véleménybeli
különbségekkel. Rá kell jönnünk, hogy a másik sok szempontból más,
mint amilyennek mi reméltük, vagy amilyennek látni szeretnénk. Noha
egy kapcsolat során a partnerek egymásra hatnak, akaratlanul is
egymást formálják, fontos tudnunk, hogy együtt úgy tudunk haladni, ha
egymás mellé állunk és nem kell úgy megélnünk a társunkat, mint aki
folyton szemben áll. Mindenki társat remél a partnerében, nem bírát,
ezért mi magunk is úgy viselkedjünk, úgy igyekezzünk elfogadni
társunkat, ahogy nekünk is jól esne, ha mód van rá, ne kritizáljuk
egymást.

7. Bízzunk meg egymásban, így nem megyünk el a szerencsénk
mellett Megismerkedéskor mindenképpen idegen emberrel találkozunk.
Érhetett korábban csalódás, szenvedhettünk el kudarcokat, mégis úgy
döntünk, hogy újra próbálkozunk, társra vágyunk, nem zárkózunk be
végleg a magány biztonságába. Ehhez elengedhetetlen, hogy bár
tanultunk a múlt kudarcaiból, mégis bizakodva álljunk a megismerkedés,
a társtalálás lehetősége előtt. Ha azt gondoljuk, hogy minden férfi/nő
olyan, mint akiben csalódtunk, nem adjuk meg a másiknak és magunknak
az esélyt, hogy megtapasztalhassuk, élvezhessük mindazt, amire pedig
olyannyira vágyunk. A kapcsolatteremtés során éppúgy, mint minden
kapcsolatban nélkülözhetetlen a bizalom, a bizakodás abban, hogy jól
alakulnak a dolgok, hogy elfogadva egymást, egyre közelebb is kerülünk
egymáshoz. Ahhoz, hogy sikeres, kiegyensúlyozott kapcsolatot tudjunk
kialakítani, fontos, hogy bízzunk meg egymásban. Így nem megyünk el a
szerencsénk mellett, amit egy társ megtalálása jelent

 8. Adjunk időt
az érzelmek kifejlődésének Az első látásra szerelem ritka, mint a
fehér holló. Honnan is tudhatnánk, hogy a vonzó mosoly, az érdeklődő
tekintet vagy a szimpatikus külső milyen embert takar. Az évek során
egyre óvatosabbá válunk, tudjuk, hogy a külső és a belső tulajdonságok
nem feltétlenül passzolnak. Ne gondoljuk hát, hogy első látásra, apró
mozaikok megismeréséből hiteles képet tudunk kialakítani a másikról.
Szánjunk időt, energiát a kapcsolat kialakulására, egymás
megismerésére. Engedjük meg magunknak és a másiknak az érzelmek
kifejlődését, és adjunk egymásnak ehhez elég időt és alkalmat is.

 9.
Ha társat találunk, örüljünk neki és a jelenben éljünk A sikeres
társtalálás öröme sokszor idővel elhalványul. A hétköznapok
szürkébbek, a konfliktusok is könnyen elveszik a kapcsolat kezdeti
fényét. Fontos azonban a mindennapok örömeinek megélése és a gondok
átvészelése. Ehhez a múltból bátorságot meríthetünk, a jövőben
reménykedhetünk, de élnünk a jelenben kell, nem halogathatjuk a
vágyainkat egy majdani beteljesedésre hivatkozva, hiszen a jövő sosem
jön el, mindig csak a jelen van itt. Örüljünk hát egymásnak és éljük
meg a jelen pillanat örömeit.

10. Ápoljuk a már megtalált kapcsolatot,
de ne zárjuk kalitkába a másikat Egy kapcsolat kialakulása rendkívül
fontos esemény, ám a megtartása, ápolása éppolyan fontos a tartós
boldogság megtalálása érdekében. A kapcsolat is, akár az autó idővel
amortizálódik, a kezdeti fénye megkopik, a motor sem pörög már olyan
könnyen és a kerekek is meglazulnak. Az autót, ha nem fordítunk rá
gondot folyamatosan, idő előtt eldobhatjuk. Ugyanígy járhatunk a
kapcsolatunkkal is, ha nem fordítunk rá kellő gondot. Fontos, hogy
legyenek olyan közös élményeink, amelyek visszaadnak valamit a kezdeti
fényekből; legyenek olyan célok, amelyek pörgetik a hétköznapokat és
legyenek olyan szokások, értékek, amelyek összetartják, egy irányba
hajtják a kapcsolatban részt vevő partnereket. A közös élményeken túl
viszont az is fontos hajtóereje egy kapcsolatnak, hogy a partnerek a
személyes fejlődésüket külön-külön is megélhessék a kapcsolatban,
önmagukat megvalósíthassák. A tartósan jó kapcsolatban élő párok külön
érdeklődési körökkel, tanulási életutakkal, barátokkal is gazdagabbá,
tartalmasabbá tudják tenni kapcsolatukat, együttlétüket. Mindezeket
szem előtt tartva ápoljuk a már megtalált