Valamennyi tartaléktápanyag közül a zsíroknak van a legnagyobb energia tartalmuk. Láttuk, hogy egy mol cukor lebomlása során 36 ATP képződik, míg ezzel szemben egy mol palmitinsav lebomlása 129 ATP-t eredményez.

A zsírsavak oxidációja (béta oxidáció) addig tart, amíg le nem bomlanak aktivált ecetsavvá (Acetil-CoenzimA), ami azután a szokott útvonalon (citrátkör - légzési lánc) teljesen lebomlik, és a végtermék itt is a víz lesz.

A zsírsav lebontás energetikai hatásfoka a cukrokhoz hasonlóan kb. 40%. Zsírt „égetni” csak a citrátkörökön keresztül lehet. De láttuk, hogy az citrátkörben elbontott aktivált ecetsav előbb-utóbb felemészti a citrátkör alkotó elemeit (almasav, oxálecetsav, citromsav, fumársav, borostyánkősav), amik a feltöltődési reakciók révén persze pótlódnak, de nem túl gyorsan. Tehát előáll az a helyzet, hogy a zsírok bontása során keletkezett aktivált ecetsav nem tud belépni a citrátkörbe (azaz nem jön a villamos). Ekkor a zsírokból keton testek keletkeznek, amik a szervezet pH-ját savas irányba tolják el (ezzel nagy megterhelést róva a vesékre, hogy a szervezet megszabadulhasson köztük). A keton testek: ecet, ecetsav, aceton. Ha a sejtek éheznek, a következmény a ketogenezis.

Keton testek azonban a fehérjéket alkotó aminosavakból is (nem mindből) keletkezhetnek. Ezek a ketogen aminosavak: tirozin, leucin, fenil-alanin.

Van itt még egy súlyos probléma. Normálisan az ember legtöbb fehérjéje folyamatosan felépül és lebomlik (ez rendben van!). A fennmaradó 17 aminosavat glükoplasztikus aminosavaknak nevezzük, mert nekik lehetőségük van arra, hogy cukorrá alakuljanak, valamint a citrátkör feltöltésében is részt vehetnek (pl. glutamin savból borostyánkősav képződhet). Cukor tehát a glükoplasztikus aminosavak mindegyikéből képződhet, de ennek előfeltétele, hogy előbb a citrátkör valamelyik komponensévé alakuljanak, majd azok oxálecetsavon keresztül piroszőlősavvá, és végül is több lépcsőben cukorrá alakuljanak.

Ez azonban a világ legdrágább cukra, hiszen értékes fehérjékből keletkezik, vagyis éhezéskor a citrátkör kapacitását és a megfelelő vércukor szintet a szervezet a saját fehérjéi (izomzata!) kárára állítja helyre!!

Ezért kell edzés után enni, méghozzá fehérje és szénhidrát dús táplálékot, különben a sportoló azt észleli, hogy minél többet edz, annál gyengébb lesz.

Nehéz tehát a zsírokat úgy mobilizálni, hogy közben ne veszítsünk izomzatot.