Csaknem három héttel ezelőtt lett vége egy magyar sikertörténetnek. A MALÉV 66 év működési idő után nem repül tovább.
Cikkünk a magyar légitársaság történelme előtt tiszteleg.

A második világháború után jött létre a Maszovlet (Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt.) A légitársaság elsősorban belföldi járatokat indított (Bp-ről Győr/Szombathely/Debrecen stb). 1947-től külföldi járatok is indultak Bukarestbe ill. Prágába. 1954-ben egy államszerződés következtében a szovjet tulajdonrész a magyar kormány kezébe került, így váltotta fel a Maszovletet a Malév. Az ’50-es évek második felében is a belföldi járatok kaptak nagyobb hangsúlyt (főleg az ’56-os forradalom és szabadságharc miatt). A külföldi járatok csak ’64-től indultak újra, elsőként Kairóba.

A Malév 1988-ban megkezdte a szovjet géppark cseréjét a régi típusú Boeing gépekre. Az újabb modellek beszerzését a légitársaság 2003. február 7-én kezdte meg, így jutott hozzá az elmúlt évek legsikeresebb utasszállító repülőgépeihez, az új Boeing 737 NG (Next Generation) típushoz. Ezek alkották 2012-ig a flotta gerincét.

Az AEA 2007-es felmérése szerint a Malév Európában a harmadik legpontosabb légitársaság volt. 2010-ben a Malév elnyerte a legjobb Kelet-Európai légitársaság díját a World Airline Award díjátadón, ami az utasok elégedettségei alapján osztanak ki. Közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron, eközben 2600 munkavállalót foglalkoztatott, 500 hazai vállalkozással állt kapcsolatban.
Ezeket olvasva meglepően hat, hogy csődeljárás alá vonták a céget. A fent írtak alapján arra lehet következtetni, hogy a Malév egy jól működő légitársaság volt. Az okot a gazdasági tényezők között kell keresni.

’99 és 2007 között a Malév 99,5%-os többségi tulajdonosa az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. volt, a maradék 0,5% kisebb befektetők kezében volt. 2007-ben az ÁPV Rt. 200 millió forintért eladta a részét Borisz Abramovics orosz üzletember irányítása alatt levő AirBridge Zrt.-nek. 2009-ben Abramovics kiszállt az AirBridge-ből, így annak többségi tulajdonosa Költő Magdolna, kisebbségi tulajdonosa és tényleges irányítója pedig az orosz Vnyesekonombank lett.

2010 márciusában a Malév többségi tulajdonosa ismét a magyar állam lett, 95 százalékos részesedéssel. A maradék 5 százalék továbbra is az AirBridge kezében maradt. Egy 2010-es Orbán-kormány idején államilag megrendelt elemzés lényegében életképtelennek találta a Malévet: működése nem tartható fenn sokáig. A légitársaság ekkorra évi 10-20 milliárd forint veszteséget halmozott fel.

Mivel az EU törvényei tiltják a légitársaságok költségvetési pénzből való támogatását, a Wizz Air (ami nem mellesleg szintén magyar vonatkozású vállalat) vizsgálatot kezdeményezett az Európai Bizottságnál a 2010-es államosítás jogszerűségéről. 2011 nyarán az Európai Bizottság hivatalos javaslattal élt a magyar kormánynál, hogy szerkezetátalakítási program bemutatása után a kifogásolt állami támogatást is elfogadhatónak tartják. Ennek elmaradása, azaz a vállalat fenntarthatóságának elérése nélkül a támogatást a Malévnak vissza kell fizetnie. Azonban a magyar kormány ezügyben a légitársaság 2012. február 3-i üzemképtelenné válásáig nem tett érdemi lépéseket.

2012 januárjában a Bizottság jogellenesnek minősítette mind a visszavásárlást, mind a támogatást, és ezek visszatérítésére kötelezte a Malévot. Ezen felül a további állami támogatást is betiltotta. Befektetők hiányában a kormány vagyonkezelőt nevezett ki a leállás rendezett formában történő levezénylésére. A nemzeti légitársaság 2012. február 3-án reggel 6 órakor repülési tevékenységét felfüggesztette, Boeing-flottájának nagy részét a bérbeadó ILFC amerikai lízingcég visszavitette az írországi Shannon repülőtérre.
A Malév kb. 2600 embert foglalkoztatott, köztük pilótákat, mérnököket és légiutas-kísérőket. Ők kénytelenek új munkalehetőség után nézni, külföldön. A legígéretesebb ajánlatok az arab országokból érkeztek eddig.
Azon utasok kártérítését, akik a csődbemeneteltől számított 3 nap valamelyikére szólt a jegyük, az állam intézi. Akik repülőjegyeikért bankkártyával fizettek, ők a jegy teljes árát visszakapják a bankoktól. Aki ezek közül egyik kategóriába se esik, annak nem térítik meg a jegyét.
A Malév újraindítására a kormány orosz Vnyesekonombanktól remél segítséget, ám eddig még a tárgyalások semmilyen eredményre nem vezettek.