1982-ben a spanyolországi Ponferrado városában lebontottak egy régi
házat. A több mint száz éves falakat eltakarító munkások a történelmi
városnegyed épségére való tekintettel nem alkalmaztak robbantást,
hanem felülről lefelé haladva téglasoronként bontották le a vastag
falakat. Az egyik szinten váratlanul egy emberi koponyával néztek
farkasszemet. Megdöbbenve bontották tovább a falat, mert gyanították,
hogy a koponya alatt egy egész csontváz rejtőzik a falban. Közben a
munkavezető bűntényre gyanakodva értesítette a rendőrséget. Az eset
különlegességére való tekintettel bűnügyi szakértőket is hívtak a
helyszínre, és az ő jelenlétükben folytatták a bontást. A munka
előrehaladtával mind döbbenetesebb látvány tárult a jelenlevők szeme
elé. A falban egy 20-25 éves férfi csontvázát találták, meglehetősen
szokatlan formában. A gyanút, hogy az építők annak idején egy halottat
falaztak be, kénytelenek voltak elvetni. Ugyanis a téglák között nem
találtak emberi test befogadására alkalmas üreget. A fal és a csontváz
szerves egységet alkotott. A szakértők szerint a fiatalember kb. 70
évvel ezelőtt került a falba, de hogyan? Hiszen a bordái között, a
valamikori testében is téglák voltak. Az egyik bordacsontja és a bal
alkarja pedig egyenesen benne volt egy-egy téglában. A ház építési
idejéből arra következtettek, hogy a fal már rég ott állt, amikor egy
ember valamilyen általuk ismeretlen módon belekerült. Úgy nézett ki,
mintha át akart volna sétálni rajta, de nem tudott kijönni belőle, így
az építmény foglya maradt. Feltehető azonnal életét vesztette.

Aki olvasta H. G. Wells: Faljáró című novelláját, talán azonosíthatja
a főszereplőt