CSAK KREATÍVAN!
Természetesen a játékok is hozzájárulnak a kicsik fejlődéséhez, de nem szabad magára hagyni azokkal a gyereket egész nap. A lurkók becsületére legyen mondva, ezt nem is igen hagyják. Kevés gyerek játszik egyedül, amennyiben nincs testvére ez még inkább igaz. Már csecsemőkortól nagyon fontos az együttjátszás a gyermek szellemi fejlődése szempontjából. Teljesen elfogadható, ha a vásárolt játékok egyikével leülünk, és csemeténket szórakoztatni próbáljuk, de még nagyszerűbb, ha egy kis kreativitással mi magunk találunk ki játékokat. A kisbabák nagyon fel tudnak dobódni pusztán egy színes kendő láttán is. A másik, ami érdeklődésüket magára vonja az a gömbforma. Mivel hamar felismerik az emberi arcot, a kerek formák erre emlékeztetik őket. Nem is kell vásárolni efféle játékokat, ha nincs hozzá kedvünk, hiszen a fejünk mindig kéznél, azaz a nyakunkon van. Nagy örömet okoz már pici babák számára is a grimaszolás, kukucsolás, vicces arcok. Élvezi a változást, ugyanakkor megnyugtatja az ismerős arc, apa vagy anya jelenléte. A kukucsolás tökéletesített változata a bújócska, amit már 1-2 éves gyerekkel is lehet játszani. Érdemes, mert nagyon szeretik. Rossz időben is előhúzhatjuk a tarsolyból, hiszen megfelelő terep erre a lakás is, ha éppen otthon rekedtünk. Fogócska, kergetőzés szintén a gyerekek kedvence, amit ugyancsak lehet akár benn is művelni.

Egész pici kortól kedvelik a gyerekek a dalokat, verseket, mondókákat. A hanginger elengedhetetlen a hallás fejlődéséhez, ám figyelni kell arra is, hogy ne vigyük túlzásba. Hallgassunk zenét a kisbabával, kisgyerekkel, a hangerőre azonban figyeljünk. A nagyon hangos zene károkat okozhat a gyerek hallásában. Vegyük körül sípoló, zenélő játékokkal, de itt is tartsunk mértéket! Az a legjobb, ha mi magunk éneklünk a kicsiknek, még akkor is, ha éppen botfülűek vagyunk. Mondjunk sok verset, mondókát, nagyon megfelelőek erre a célra az ismert régi klasszikusok, a csip-csip csókától kezdve a süti, süti pogácsáig. A pici babák még nem értik ezek értelmét, de az a szülő, aki ezen a területen is foglalkozik a gyerekével meg fogja látni, mennyit segít gyerekének a beszéd kialakulásában és fejlődésében.

NE MI JÁTSSZUNK!
A játék a gyerek számára nem egyszerűen szórakozás, hanem fontos ismeretek szerzésének és kifejezésének a módja, a testi, szellemi fejlődés és a világ megismerésének nélkülözhetetlen része. Az együttjátszásnál ezért mindig figyeljünk arra, hogy ne irányítsuk a gyereket játék közben. 1-2 éves kortól már ő is meg tudja határozni, hogy mivel szeretne játszani, mi legyen a játék menete, történése. Természetesen amennyiben hajmeresztő dolgot talált ki, azt ne engedjük véghez vinni.

Sok szülő, főleg anyukák, ha már régóta otthon vannak a gyerekkel egy kis kikapcsolódásra vágynak. Mivel ez legtöbbször kivitelezhetetlen, a szülő meg próbál az együttjátszásban oldódni. Többen abba a hibába esünk, hogy olyan játékot veszünk a gyereknek, ami még nem neki való, annál inkább nekünk, mert valójában mi szeretnénk vele játszani. Az is gyakran előfordul, hogy a szülőnek rossz gyerekkora volt, és mindent meg akar adni utódjának, amiben neki nem lehetett része. Az ilyen apa, anya szintén a saját örömére vásárol játékot. Nem jó, ha tucat számra ömlesztjük a gyerekre a játékokat, csak azért, mert megtehetjük és nekünk olyan nem volt, pedig mennyire szerettük volna! Aranyszabály, hogy a kicsiket különben sem jó sok játékszerrel körülvenni, mert az megzavarja őket. Célravezetőbb, ha egyszerre csak egy-két dolgot adunk a kezünkbe. Fontos kritérium, hogy mindig az életkorának megfelelő játékokat vásároljunk. A gyerek életkorból adódó képességeit meghaladó játékszer rendeltetésszerű használatra alkalmatlan. Csecsemőkorban életveszélyes is lehet egy-egy nagyobbaknak készült konstrukció. Kisbabák játékainak kiválasztásánál ügyelnünk kell arra, hogy ne legyenek rajta kis darabok, amiket a baba lerághat, valamint, hogy a játék ne engedje a színét. A babák mindent a szájukkal ismernek meg, és nyál által oldódva nehogy mérgezőnek bizonyuljon a játékszer.  Megszívlelendő tanács, hogy részesítsük előnyben az alkotó fantáziát igénylő játékokat!  A kockák, építők is ilyenek, de ide lehet sorolni a papír, színes ceruzák, kréták világát.

A MESE
A gyermek számára óriási jelentőséggel bír a mese. A mesének nagy szerepe van a valóság megismerésében, az értelmi képességükhöz, lelki fejlettségükhöz mérten. Napjainkban  bármit meg lehet kapni dvd-n, és otthon kényelmesen megnézhetünk bármilyen filmet. Fontos azonban igényesnek lenni, szelektálni, és nem mindent megetetni a gyerekkel. Amennyiben nem ismerünk egy mesét, vagy rajzfilmet, jobb, ha először egyedül ülünk a tv elé, és eldöntjük, hogy a gyereknek való-e vagy sem. Jó közös program, ha egy kedves mesét együtt nézünk meg vele, de sokkal jobban tesszük, ha előnyben részesítjük a mesekönyveket, és ha mi magunk mesélünk nekik. Ötletesebbek saját maguk is kitalálhatnak meséket. Mindenképpen szakítsunk időt arra, hogy nyugodt körülmények között bevezessük őket a fabulák birodalmába, és ha apa vagy anya mesél, az különleges atmoszférát teremt. A mese megismerteti a gyereket a körülöttünk lévő világgal, ugyanakkor fantáziavilágát is gazdaggá teszi.

RÁNK VAN SZÜKSÉGE
Rohanó világunkban érdemes időt szakítani csemetéinkre, ha az a vágyunk, hogy normális, egészséges felnőttekké váljanak. A gyerekek szellemi, lelki fejlődése szempontjából  az első három év a legmeghatározóbb. Amit ebben az időszakban mulasztunk el, vagy csinálunk rosszul, az később már nehezen korrigálható. Ne csak az anya feladata legyen a gyermekkel való foglalkozás, mert ő úgyis otthon van. Az apukák is vállaljanak szerepet már csecsemőkortól kezdve a kicsikkel való játékban, a nevelésben, mert így lesz kiegyensúlyozott és boldog gyermekünk. Ranschburg Jenő közismert és közkedvelt pszichiáter szavaival élve a játékszer soha nem helyettesítheti a szülőt, egyszerű közkatonája csupán a gyermek meg- megújuló csodálatos élményének, annak, amit mindennapi nyelven csak úgy szoktunk emlegetni: otthon, család.