BUCSU ;

Búcsúzni mindig szomorú dolog. Az ember elveszti egy pillanatra
határozottságát, elvékonyodik a hangja,
remegés fut át a testén és a torka is összeszorul. ?Hát akkor ? Isten
veled... folytatjuk majd, ha legközelebb találkozunk...?
És az jár a fejünkben, talán nem is találkozunk többé, mert ki tudja,
mi vár ránk holnap? És lesz-e még ?legközelebb??

Az élet nem más, mint szakadatlan búcsú valamitől. Az elpergett
napoktól, a déli verőfénytől, az alkonyati bíbortól,
szerelemtől, baráttól, nyártól és ősztől.

 FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK!

A

A család egy rendszer, ami vagy jól, vagy rosszul működik. Ha a kommunikáció nem megfelelő, vagy az egyensúly felborult, esetleg a stabilitás nem jól állt be, akkor családtagjaink vagy mi magunk gyakran pszichés megbetegedéssel jelezzük ezt.

Mindenkinek érdemes legalább egyszer megrajzolnia a saját családfáját, hogy lássa: hol helyezkedik el az ő családja a rokonságban. Kiderülhet belőle az is, hogy vannak-e határai ennek a családnak? Belekotyoghat-e valamelyik rokon, hogyan nevelik a gyerekeket?

 Nincs emberi kapcsolat, mely megrendítőbb, mélyebb lenne, mint a
barátság. A szerelmesek, igen, még a szülők és gyermekek kapcsolatában
is mennyi az önzés és a hiúság! Csak a barát nem önző; máskülönben nem
barát. Csak a barát nem hiú, mert minden jót és szépet barátjának
akar, nem önmagának. A szerelmes mindig akar valamit; a barát nem akar
önmagának semmit. A gyermek mindig kapni akar szüleitől, túl akarja
szárnyalni atyját; a barát nem akar kapni, sem túlszárnyalni.

Szóval mindenki saját gondolkodásával tud szerintem a legjobban feltöltödni. Ha olyan a dolog akkor talán nem is kell elmondani senkinek sem, hogy mi az amivel jobb lett a hangulatom, mert lehet, hogy sokan nem értenek vele egyet, és ezzel a Te kedved is átcsap negatívba. Mindig a mának kell élni, lehetnek terveink, de kell is hogy legyen, azért mégis arra kell törekedni, hogy a mai napot széppé, és teljessé tudjam tenni. Akkor már rengeteg pozitiv energiát tudunk felvenni szerintem....