Égési Sebekre

    
Éppen kukoricát főztem, és a villát beleszúrtam a forró vízbe, hogy megnézzem kész a kukorica. A villával nem találtam el, de a kezem becsúszott a forró vízbe. Egy barátom, aki Vietnamban volt katona, pont akkor lépett be házamba mikor ordítottam a fájdalomtól. Kérdezte, hol van sima liszt? Mikor oda adtam, egyenesen beledugta kezemet, és azt mondta, tartsam ott 10 percig, amit meg is csináltam. Mesélte, hogy Vietnam-ban egy férfi meggyulladt, és a nagy pánikban egy zsák lisztet öntöttek rá.

21. századi bébicsősz, avagy a tévé káros hatása a gyerekekre

Segítség, a fejemre nőtt a gyerekem! Az elkényesztetett gyerekekről

Szükséges-e a szigor a gyermeknevelésben? Hogyan fegyelmezzük gyermekeinket?

Játsszunk együtt!

A gyermek Istentől kapott ajándék. Tévedés azonban azt gondolni, hogy a szülőnek joga van bármit megtenni vele. A szülő feladata nem más, mint, hogy szeresse, felnevelje gyermekeit, azzal a céllal, hogy felkészítse őket az önálló életre, és semmiképpen nem azért, hogy magához láncolja őket egy életen át.

Sokan abba a hibába esnek, hogy gyerekeiknek szeretnének mindent megadni, ezáltal túl engedékennyé válnak és elkényeztetik őket. Ilyenkor a gyermekek személyisége torzul, ami komoly lelki problémákat okozhat akár egész életük folyamán.

Mondhatnánk azt is, hogy veszélyes téma, hiszen a „működésbe hozott” tehetség egyfajta hatalom, ami együtt járhat a régi tudások, tradíciók leleplezésével, túllépésével.

Lénárd Ferenc A gondolkodás hétköznapjai című könyvében külön fejezetet szentel a tehetségeket körülvevő légüres tér, gyakorta becsmérlő, fitymáló fogadtatás bemutatásának. Nem véletlenül idézi – mint konklúziót – Szent-Györgyi Albert szenvedélyes szavait:
„Van egy téveszme, hogy a lángelmét nem lehet elnyomni, az utat tör magának.

Az alábbi cikkben Kulifai Mónika, tanácsadó pszichológussal készült interjú olvasható a kamaszok felnőtté válásának nehézségeiről. 

Mi a tapasztalat, kik és mik befolyásolják a fiatalokat az önállósodási folyamat, a felnőtté válás során?

- Azt, hogy a fiatalok kamaszkorban, vagy fiatal felnőttként milyen döntéseket hoznak, az otthoni családi atmoszféra alapozza meg. .Meghatározó az az értékrend, amit kicsi koruktól kezdve utánzással, modellkövetéssel, a szeretett személlyel való azonosulás során sajátítottak el.

 Hét gyakorlati jótanács: hogyan óvjuk meg gyermekeinket az internetfüggőség csapdájától?

 

A gyermekek és az internet

 

 

Az NRC Piackutató cég 2007-es Magyarországon végzett felmérése azt mutatja, hogy már az óvodás korú gyermekek is használják az internetet, és e korosztály egyötödét szülei egyáltalán nem korlátozzák internethasználatukban.

 

 

A megkérdezett gyermekek elsősorban online játékokat használnak, gyermekeknek szóló oldalakat látogatnak és meséket néznek.

KAMASZ = PIMASZ? Avagy: hogyan kezeljük serdülő csemeténket?

 Korán jött az őszi alkonyat. Mire nagyapa kifogta kocsija elől a
lovakat és lecsutakolva az istállóba vezette őket, szinte teljesen
sötét lett. Unokája, Ferkó, már ott türelmetlenkedett az istálló
ajtajában. Szép csillagos este volt. Ilyenkor mindig csillaglesre
indult nagyapa és unokája. Különös örömet jelentett számukra a
csillagok nézése.

- Mondd csak, nagyapa, tényleg igaz, amit a múltkor mondtál: minden
embernek van külön, saját csillaga?

- De még mennyire - válaszolt hamiskás mosollyal nagyapa -, ám csak
annak a csillaga ragyog oly fényesen ott fenn az égen, aki itt a
földön is sugárzó életet élt, és fényt árasztott maga körül.

Az emberek gyakran elégedetlenek önmagukkal, mert úgy gondolják, hogy túl kövérek/buták/lusták/ és ezért diszharmonia alakul ki bennük. Majd olyasmire kényszerítik magukat, amihez egyáltalán nincs kedvük és ettől csak fokozódik az elégedetlenségük. Csak akkor élhetünk szabadon és kiteljesedve, ha minden részünket szeretjük és elfogadjuk.

Önmagunk elítélése egy óriási félreértésen alapul, amelynek hátterében az áll, hogy el akarjuk titkolni az élet és magunk elől, hogy "milyenek vagyunk".

Az unokák és nagyszülők közötti viszonyt sok tényező befolyásolja: nagyszülők életkora, egészségi állapota és elfoglaltságának mértéke, a generációk lakhelye közötti távolság, az unokák száma, illetve a szülők és nagyszülők közötti kapcsolat szorossága. Ha objektív akadályok miatt ritkán, többnyire csak ünnepnapokon találkoznak az unokák nagymamájukkal, nagypapájukkal, a nagyszülők akkor is a gyermek gondolkodásának központi szereplői, későbbi társas viselkedésének fontos meghatározói.

Túl a rónán van egy nagy erdő. Abban él két mókus. Az egyik neve: Ugri. A másik neve: Bugri.

Ezek a mókusok édestestvérek volnának. Csakhogy mi történt?

Mikor az apjuk, az öreg mókus meghalt, a temetés után Ugri beült az odúba, és így szólt:

- Kedves öcsém, Bugri, eredj és keress magadnak más hajlékot; én itt maradok.

- Adj legalább az útra egy-két bükkmagot - mondotta Bugri szomorúan.

- Ej, édes Öcsém - felelt Ugri -, nagy az erdő, sok a bükkfa, szedegess az úton.

Volt a világon egy szegény asszony, annak volt egy kis kakasa. Csak ott keresgél, csak ott kapargál a kis kakas a szeméten, egyszer talál egy gyémánt félkrajcárt. Arra megy a török császár, meglátja a kis kakasnál a gyémánt félkrajcárt, azt mondja neki:

- Kis kakas, add nekem a gyémánt félkrajcárodat.
- Nem adom biz én, kell a gazdasszonyomnak.
De a török császár erővel is elvette tőle, hazavitte, betette a kincseskamarájába. A kis kakas megharagudott, felszállott a kerítés tetejére, elkezdett kiabálni:
- Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!