Panni! Tudod-e, mit jelent ez a szó: HIT? – kérdezte Pannit a mamája.

- Hisznek valamiben, amit fontosnak tartanak.

- Hát, nem éppen ezt jelenti…

- Akkor viszont nem nagyon tudom.

- A hit nem más, mint rendíthetetlen bizalom Istenben. Azt jelenti, hogy becsületszóra, vakon hiszünk Neki anélkül, hogy bizonyítékokat keresnénk. A mi hitünk segítségével cselekszik Isten. A Bibliában nagyon sok történetet olvashatunk olyan emberekről – sőt, néha gyerekekről is – akik hittek Istenben.

A küklopszok egyszemű óriások a görög mitológiában.

A legendák szerint két generációjuk élt a földön. Az első küklopszok Gaia és Uranosz gyermekei voltak. Csúf óriások voltak mindannyian homlokuk közepén egyetlen kerek szemmel. Az első generációban három küklopsz élt: Brontész, akinek neve mennydörgőt jelent, Szteropész, aki a villámló nevet kapta és Argész, akinek neve felvillanóként fordítható. A három küklopsz az olümposzi istenek találékony, és mesterségükhöz kiválóan értő kovácsai voltak.

DIPLOMA OSZTÓ ÚTÁNI TÖRTÉNET !
 
 „Amikor végre megkaptam a diplomát, akkor teljesen másképp képzeltem” - merengett. A világ azonban másképp működött, és a nagy álmokból olcsó bóvlik lettek. A csinos kolléganőt már rég megbánta, de végül is...

Legbelül azonban nagyon fájt valami. Hát ennyi lenne? Hirtelen belé hasított egy gondolat: Valósággal szabadok azok, akiket a Fiú megszabadít. Ezt Littvaitól, egy gimnáziumi osztálytársától hallotta, akivel a napokban találkozott, s akire alig ismert rá.

A nap legszebb része bizonnyal a reggel,
Régi mondás, hogy ki korán kel, kincset lel.
De hogy ember ezt a szabályt követhesse,
Szükséges, hogy jókor feküdjék le este.

Éjfél előtt egy-egy jó órai álom
Bizony majd annyi, mint éjfél után három.
Hogy pedig alvásból mennyi elegendő,
Az életkor szerint különböztetendő.

Legtöbbre van szükség az élet két végén,
A csecsemő-korban, meg, ha az ember vén.
Mikor "még" nincsen, vagy "már" fogy az ereje,
Rászorul, hogy hosszú álommal nevelje.

Az ünnepek előtti készülődésbe érdemes bevonni a gyerekeket is, amennyire csak lehet. A legkisebbekkel - meghagyva nekik a "csodavárás" varázsát is - együtt sütögethetünk, készíthetünk asztali díszeket, koszorúkat, díszíthetjük fel a lakást termésekkel, ágakkal; míg a nagyobbakkal már "saját kezű" ajándékokat is készíthetünk, közös titokként, csomagolhatunk, díszíthetünk, főzhetünk, teríthetünk.

A közös készülődés pedig remek alkalom a beszélgetésre, hangolódásra.

Marika néni egy kicsit korábban érkezett a vasárnapi iskolába, hogy előkészítse a foglalkozáshoz szükséges képeket. Amint sietve rakodott ki táskájából, apró neszre lett figyelmes. Feltekintett és csodálkozva vette észre, amint Kukac a sarokba húzott székén magába roskadva ül, arcát tenyerébe támasztva, lehajtott fejjel és olyan nagyon gondolataiba mélyedt, hogy a belépő tanító nénit sem vette észre.

- Hát teveled mi történt? – lépett oda Marika néni érdeklődve a kisfiúhoz.

Marika néni az asztalnál ül, és apró fenyőfákat vág ki zöld kartonpapírból, Kukac, pedig szokásához híven nagy lendülettel beront a terembe, még köszönni is elfelejt.

- Marika néni nem látsz rajtam valami furcsát?

Marika néni felnéz a munkájából, kedvesen elmosolyodik

- Szervusz Kukac! Nem, semmi szokatlant nem látok rajtad! Igaz, hogy megint elfelejtettél köszönni, de hát ez nálad nem szokatlan. Mi történt már megint veled?

- Tényleg semmit nem veszel észre rajtam?

HOL LAKIK ISTEN ?

A tanító ezt kérdezte a gyerekektő l:
- "Hol lakik Isten ?"
Különböző válaszokat kapott. Ilyeneket:
- "A mennyben, a szívünkben, a templomban..."
Az egyik kis jelentkező pedig ezt mondta :
- "Isten az alvégen, a keresztutca baloldalán a sarokház mellett lakik."

Lett erre nagy kacagás.

De a tanító jól ismerte a fiút, és ezért barátságosan megkérdezte tőle :
- "Hogyan érted ezt, kisfiam ?"

A legényke komoly válasza ez volt :
- "Vasárnap édesapámmal sétáltunk.

Egy vidéki farmon élt két testvér egymás szomszédságában. Egy napon egy jelentéktelen félreértés kapcsán összevesztek. Eddig kölcsön adták egymásnak szerszámaikat, ameddig az egyik távol volt, a másik vigyázott a farmra, megbeszélték a problémáikat, de most egy csapásra minden megváltozott. Hiába a negyven éves szomszédság, most végül odáig fajult a dolog, hogy nem is álltak szóba egymással.

Egy szép napos reggelen az idősebbik testvérhez bekopogott egy idegen férfi, aki munkát keresett egy-két napra.

Ez egy igaz történet egy kisfiúról, aki a húgának vérátömlesztést kellett, kapnia. Az orvos elmagyarázta a kisfiúnak, hogy húgának ugyan az a betegsége, mint amiből a fiú két évvel korábban felépült. A kislánynak az az egyetlen esélye a gyógyulásra, hogy vérátömlesztést kapjon olyan valakitől, aki már legyőzte ezt a betegséget, így tehát a fiú ideális donor.
- Adnál vért Mary- nek? - kérdezte az orvos.
Johnny tétovázott, az alsó ajka remegett, aztán elmosolyodott, és ezt mondta:
- Persze, a húgomért.

Egy poros, gubancos, csapzott hajú őrült kereste a varázskövet.

   Teste már árnyékká soványodott, ajka szorosra zárult, mint szívének örökre bezárult kapuja, szemei világítottak, mint párjukat kereső szentjánosbogarak.

   Lábainál a végtelen tenger morajlott.A fecsegő hullámok rejtett kincseikkel dicsekedtek és gúnyolták az őrült vándor süket fülét, aki nem értette beszédüket.

   Talán már maga az örült sem reménykedett, de mert a keresés életévé vált, nem pihenhetett.Ahogy a tenger sem pihen, örökké az elérhetetlen ég felé nyújtogatva karját.Ahogy egy soha el nem érhető célt kergetve a körbenjáró csillag sem pihen.

Egy történet a szerelemről:

Egy lány megkérdezte a pasiját, hogy csinos-e ,
a csávó azt mondta nem.
- a csaj + kérdezte tõle, szeretne -e vele lenni örökké,
a csávó válasza nem.
- megkérdezte hogy ha õ elmenne, akkor sírna-e
- a pasi, azt válaszolta nem.
A lány eleget hallott, ezért elment,
könnyek csorogtak le az arcán,
- de hirtelen a fiú elkapta a lányt és azt mondat:
"Te nem vagy csinos, te gyönyörû vagy.
Nem szeretnék veled lenni örökké, veled akarok lenni örökké.

Csak az tud élni, ki mindig nevet,
Kiből kicsordul minden szeretet.
Kinek lelke élettől vidám,
Ki himnuszt zeng az ég hajnalán.
Ki minden könnyből virágot szakaszt,
Minden sziklából szivárványt fakaszt.
Az élet útján győztesen robog,
Csak az tud élni :KI MINDIG MOSOLYOG!!!
Szép délutánt és kellemes hételejét!....

Üdv.Erika